Már nagyon vártuk, hogy megint itt lehessünk, és dolgozhassunk a gyerekekkel. Én személy szerint nagyon sokat gondoltam az előző alkalomra. Ma elsősorban bizalomgyakorlatokkal foglalkoztunk. Érdekes volt megfigyelni, ahogyan elkezdtek szépen, lassan egymásra figyelni, és ezzel párhuzamosan egyre inkább el tudták engedni, és ránk merték bízni magukat. Lassan kezd kialakulni, hogy milyen témákkal foglalkozhatnánk, mi érdekli a gyerekeket. De ebben a fázisban még mindig az a legfontosabb, hogy csapatot építsünk, és elkezdjünk a gyerekeket drámás elemeket használva dolgozni.
Utólag az a véleményem, hogy kicsit elsiettük a dolgokat. Kiderült, hogy olyan feladatokat vittünk, melyekre még nem álltak teljesen készen. Úgy gondolom, ez mégsem volt nagy probléma, mert így legalább tisztába lettünk a képességeikkel, és meghatározta az irányt, hogy merre kellene tovább haladnunk. Várakozással tölt el a következő nap. Remélem nagyon hasznos, lesz, még annak ellenére is, hogy csak a csoport fele lesz ott, mivel a többiek felmennek Budapestre.
Kárpáti Liza
