2016-01-21, csütörtök
1. A legjobb dolog, ami történt velem amióta nem találkoztunk az, hogy…
Minden résztvevő befejezi a mondatot egy olyan esemény vagy érzés elmesélésével, ami a leginkább fontos számára.
2. Csatakiáltás
A legutóbbi alkalommal kiválasztottuk csoportnevünket. Hódjárók! Ehhez a névhez kapcsolódóan közösen kitalálunk egy egyszerű mozdulatot, mozdulatsort, hozzá illesztjük, kiáltjuk nevünket. Ez a rövid akció innentől kezdve minden találkozásnál, elköszönésnél megtörténik majd.
3. Tekintet balra
Körben állunk. Balra kezdve mindenki egyenként ránéz a csoporttársaira. Akivel találkozik a tekintetünk, azzal helyet cserélünk a körben, majd újra kezdjük a folyamatot. Az egész játék némán zajlik. (koncentráció, egymásra figyelés)
4. HÓ-SÍ-HÖ
Mozdulatokra épülő koncentrációs játék. Légzés, hangerő szabályozás.
5. Hangmester játék
Ehhez a gyakorlathoz egy rövid szöveget hívunk segítségül.
"Alant szalad a, alant szalad a, alant szalad a vad csapat!
Erre ment, erre ment, erre ment, szent Elek!
Ott robog, ott robog, ott robog Ottokár!"
Közösen megtanuljuk, és elismételjük párszor a rövid szöveget. Ezután folyamatosan mondjuk újra és újra, a játékvezető pedig kézmozdulatok segítségével irányítja a kórust. Halkítja, hangosítja, fokozhatja a hangerőt, kijelölhet egyéneket, csoport részeket, akik aktuálisan szólózhatnak a játékban. Egy idő után a karmester szerepét átadhatjuk egy résztvevőnek.
6. -Gyere fel a hegyre! -Nem megyek!
Ezeket a mondatokat dobáljuk kiáltva a következő játékban. Körben állunk. Mindig egy távol levő társunknak adjuk tovább, minél nagyobb hangerőt kifejtve (torkunkra, hangszálainkra vigyázva), levegő vételünkre figyelve.
7. Egyéni munka
Monológ, sajátos elbeszélés készítése egyénileg.
Sulitól a szobámig. Minél részletesebb beszámoló, egyes szám első személyben. Mit látok a hazafelé vezető úton? Mit látok otthon? Mi vár, milyen hangulat fogad otthon? Milyen érzések vannak bennem?
Előkészület, majd a szöveg belső rögzítése, végül a monológok egyenkénti meghallgatása következik.
8. Stoppos improvizációs játék
2016-01-21, csütörtök
1. Adok- Kapok
Körben állunk. Egy rövid szöveget használunk: "fekete, fehér, igen, nem". Többször megismételjük, rögzítjük közösen. Ezeket a mondatokat adogatjuk egymásnak. Visszaadni nem lehet. Ha elérkezünk az utolsóhoz, újra kezdődik a sor. Egy idő után próbáljunk közös ritmust kialakítani a szövegek adogatásával.
2. Hogy a bab?
Koncentrációs játék. Körben állunk. A játékvezető a kör közepén. Emelkedő sorrendben kiosztja a számokat egytől fölfelé, amit a résztvevőknek meg kell jegyezniük. A játék vezetője két kérdést használ a játék ideje alatt. "Hogy a bab?" Ha valakire ránéz ezzel a kérdéssel, annak válaszolnia kell a kapott számot használva, például: "Tizenegy a bab." A másik kérdésben bármelyik játékban szereplő számot használhatja. Például: "Tizenegy a bab?" Ekkor függetlenül attól, merre néz a játékvezető, a tizenegyes számot kapott résztvevőnek kell reagálnia az alapkérdéssel: "Hogy a bab?"
3. Egyéni munka
Jelenet készítése egyedül. Fantáziajáték. Milyen ember leszek én húsz év múlva? Magamat játszom egy hétköznapi helyzetben. Lehet családi, munkaügyi, bármilyen szituáció, de fontos, derüljön ki minél több azzal kapcsolatban, hogy hogyan képzelem el magam felnőttként a jövőben. Megjelenhetnek konkrétumok munkával, családi állapottal kapcsolatosan, de lehet, hogy valamilyen elképzelt számomra fontos majdani tulajdonságom irányítja a jelenetet.
Az elkészült jeleneteket megmutatjuk egymásnak.
4. Kiscsoportos munka
Rövid vágyálom és rémálom jelenet készítése kisebb csoportokban. Milyen a jövővel kapcsolatos álmaink vannak, amikre szívesen, illetve félve gondolunk? Mivel álom jeleneteket készítünk, ezért használjunk benne elvont, szürreális, szimbolikus, stilizált elemeket is.
Ez egy hosszabb munka, fontos, hogy a folyamat minden lépcsőjén végighaladjunk.
Közös gyűjtés az álmokkal kapcsolatban. Az előkerült álmok, képek besorolása aszerint, hogy vágyott vagy rémálom szerűek-e. A jelenetek közös megbeszélése, kitalálása, megalkotása, kipróbálása.
Az elkészült jeleneteket megmutatjuk egymásnak.
5. Elköszönés
